A Világnap a betegség, a tünetcsoport fontosságát emeli ki. „50 millió ember szenved Alzheimer-kórban. Valóban nincs rendben, hogy ennyi embernek az életminősége lényegesen romlik, 60-65 éves kor felett. Az Alzheimer-kór, – mint idegrendszeri betegség – a fejlett világban a hatodik leggyakoribb halálozási tényező. A tünetei a gondolkodási képesség – a memória, a tájékozódás és a beszédfunkciók – lényeges romlása, és ezzel az ember életminőségének csökkenése.

Gondolkodjunk együtt!

Vajon, a fejlett világban mi változott az elmúlt fél évszázadban, mely ennyire megnövelte az idegrendszer helytelen működését?

Folynak a kutatások, keresik az okot. Ellenanyagot találva, gyógyszert fejlesztenek. Még kezelhetelennek írjuk szakmailag ezt az állapotot. Igen, amikor kiszolgáltatottnak éljük meg a mindennapjainkat, nem tudunk beszélni, kifejezni magunkat vagy eltévedünk, és lassan már ott is, ahol évtizedek óta jártunk, és elfelejtünk mindent… nagyon – nagyon szeretnénk tudni, hogyan előzzük meg a bajt.

Vajon valóban az idegrendszerünkben kell keresni a megoldást, és a megelőzést?

1. Milyen szinten változott az étrendünk összetétele?

Sodródunk a mindennapokban, elfogadjuk vagy sem a legújabb trendeket a táplálkozásunkban. David Perlmutter neurológus által írt „Gabona agy” egyértelmű kutatásokat, megfigyeléseket sorol fel a gabona fogyasztás – így a glutén, és cukor fogyasztás – következményeként megfigyelt Alzheimer kór tüneteire. Lényegesen megváltoztattuk az étrendünket, és az omega3 telítetlen zsír olyan szinten hiányzik, hogy folyamatos pótlást javaslunk. Sok-sok kisfilm szól arról, hogy ezt már pótoljuk a gyerekeknél, hogy könnyebben tanuljanak. Ha nekik kell és jó, miért nem vesszük komolyan felnőtt korban ennek adagolását?

Magyarországon az 1970-es évek elején már egyre több cukorbeteget diagnosztizáltak. És ennek ellenére, a cukorbetegek fele tud arról, hogy ő az! 9-10x több a gyerekkori cukorbetegség. Mi változott? Az 1970-es évektől lényegesen több péksüteményt, süteményt fogyasztunk, az élelmiszerekben pedig egyre több cukor került! A cukorbetegség is hozzájárul a demencia kialakulásához.

2. Magas vérnyomás

A magas vérnyomás, akár stressz, akár vese probléma miatt alakul ki, károsítja az agyszövetet. Ezzel lényegesen károsítja az agy működését. Vajon ennek szűrése, kezelése, megelőzése – omega3, Q10, B12 – megfelelő szedésével milyen mértékben járul hozzá, hogy a demencia ne fejlődjön ki?

3. Stressz kezelése

Milyen hatással van ránk az, ha valamit lényegesen gyorsabban kell megoldani? Hogyan viseljük a munkahelyen a sokféle munkára szükséges odafigyelést? Lehet, hogy elfáradunk, lehet, hogy lankad a figyelmünk, és nem érdekelnek új dolgok? Az alvás lerövidülése vagy a nyugtalan alvás, a munkában lényegesen hosszabb időt töltve, bármilyen életkorban figyelemzavart, feledékenységet okozhat! És csak egyszerű pihenés kezelheti!

4. B12 szint

Már cikkeztem arról, hogy a B12 vitamin az idegrendszer tápláléka. Ha ennek a pótlására nem figyelünk, teljes mértékben mutathatjuk az „ Alzheimer kór tüneteit” valódi betegség nélkül. A felszívódási zavar, a savasság, a sok szénhidrát fogyasztása, a kevés víz ivás mind eljuttathat bárkit erre a problémára! A megoldás szájon vagy injekció formájában a B12 pótlása.

5. Természetesen érdemes megfigyelni, hogy ezek az idegrendszeri funkciók fejleszthetők.

Ha nem használjuk, akkor visszafejlődik, problémát okozhat. Beszéd: Ha nem beszélgetünk, ahol a szavakat ki kell mondani, meg kell formálni és meg kell érteni a másik embertől jött kommunikációt, akkor az a képességünk romlani fog.

Ha nem olvasunk, ahol a fantáziánkat edzzük, és elképzeljük az ott leírtakat, vagy bővítjük a szókincsünket, akkor az fokozatosan romlani fog. Úgy gondolom, hogy ezért van nagyon nagy szükség arra, hogy gyerekkortól olvassunk, és ne csak mozgó filmeket nézzünk!

Tájékozódás: Gyakorolni kell azt, hogy a környezetünkben milyen tájékozódó pontokat figyeljünk meg, ami segít abban, hogy újra és újra eljussunk oda. Ehelyett a legegyszerűbb feladatokra is a GPS-t használjuk gyalog vagy gépkocsival közlekedve.. Ja és utazva, belebújunk a telefonunkba ahelyett, hogy a környezetünket figyelnénk meg.

Memória: Ha nincs szükség arra, hogy bármit fejben tartsunk, emlékezzünk rá, mert feljegyezzük a telefonba, mert „majd rád csörgök, ha ott vagyok, és elmondod mit vegyek vagy merre menjek” , akkor csökken a képességünk. És az internet világában annyiszor nézünk meg egy adatot amennyiszer akarunk! Ez a hozzáállás nem segíti a memóriánk fejlesztését.

6. Legutolsó sorban – de talán legfontosabbként – kiemelném, hogy a ma világában olyan szavakat használunk amit nem vagy nem teljesen értünk.

A technikai meghatározások a mindennapokban használt telefon, számítógép mellett vagy a munkákat segítő gépek leírásában nagy zűrzavart tartanak fenn. Angolt „olvasunk” sok-sok szakma, gép, használati útmutató, banki alkalmazások, kommunikációs eszközök használata során, és bizonyos korosztály nem is ismeri ezt a nyelvet. Ezek a helyzetek zűrzavart, feszültséget, idegességet és a megfigyelés, az odafigyelés lényeges csökkenését jelentik.

Vajon a szavak tisztázása és megértése hozhatja-e feledékenység csökkenését?

Ha igazán meg akarjuk előzni az Alzheimer-kór tüneteit, javaslom, hogy mind a 6 pontot használjuk arra, hogy saját életünkben változtassuk meg az életmódunkat. Táplálkozzunk egészségesen, pótoljuk a hiányzó vitaminokat, pihenjünk eleget, tanuljuk meg a stressz kezelését, gyakoroljunk és gyakoroljunk, és nem utolsó sorban tegyünk rendet magunk körül úgy, hogy értsük azokat a szavakat, amit nap, mint nap használunk.

Ha hasznos volt ez a cikk, ossza meg Barátaival!
Ha pedig segítségre van szüksége, keressen bátran, hiszen ahol egészség van, minden van!

_______________________________

Dr. Fábián Mária

neurológus szakorvos

egészség szakértő
_______________________________