Egy orvos a test betegségeivel foglalkozik. Számtalan cikket írtam, ahol különböző hiánytünetekről, hiányállapotokról beszéltem. Ezek különböző testi tünetekhez vezetnek. Az egyik nagyon sikeres és sokszor visszatérő cikksorozatom a cobalamin, vagyis a B12-ről szóló írásom volt.
A B12 hiányakor megfigyelhető, hogy nem csak testi tünetek (zsibbadás, mozgászavarok, járászavar), hanem fáradtság, zavarodottság, nehezen megfogható érzelmi állapotok, mint a hangulatingadozás, ingerlékenység, depresszió is jelentkeznek. A felsorolt tüneteknek bizony lehet B12 hiány is az alapja. Ha már kezeltük a B12 hiányt, és az alváshiányt, meg kell vizsgálnunk más területeket is.
Nézzük meg egy picit más oldalról ezeket a tüneteket. Hogyan jutunk el oda, hogy a hangulatunkban az energiaszintünket, a motiváltságunkban ekkora változás legyen?
Amikor erről beszélünk könnyen és gyorsan a „stressz” fogalmazódik meg, akár szakemberként, akár páciensként. Ha stresszről beszélünk, az első kutató, akit érdemes említeni, nem más, mint Selye János professzor. A professzor úr 1907-1982 között élt, magyar származású kanadai kutatóként, akinek az életműve a stressz kutatás volt. Vegyész, belgyógyász és endokrinológus szakmai tudással mind rendelkezett.
Nézzük meg a kutatásait!
Selye professzor az ezzel kapcsolatos megfigyeléseit “stressz elméletnek” írta le, és a különlegessége, hogy 1960 és 1963 között publikálta már magyarul is a kutatásainak eredményét.
A stresszről mindenki beszél, a csapból is ez folyik, és minden fórumon megmagyarázzák, hogy mi minden jelenthet stresszt, hogyan éljük meg. Ma már szinte minden testi tünetnek mondhatjuk azt, hogy stressz az alapja.
RAKJUNK EGY KIS RENDET
Selye János professzor azt mondja: „A stressz mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utána nézzenek valójában mi is a stressz“
Állítása szerint a mindennapi életünkben átélt behatások, hatások, amelyek érzelmi, vegetatív idegrendszerünkre és azon keresztül a hormonális rendszerünkre hat, komolyan befolyásolják a test állapotát. A kutatócsoportja célja volt, hogy megkeressék mi az a stressz, hogyan éli át az ember, akár mentálisan, akár fizikálisan a testével.
• Milyen tüneteket tapasztalunk és hogyan lehet ezt kezelni?
• Hogyan lehet abból a nagyfokú aggódásból kijönni?
• Vajon az alvás és annak a biztosítása fogja ezt megoldani?
• Ezt a mentális állapotot hogyan viseli a testünk?
• A megjelent tünetek maradandó egészség károsodást jelentenek vagy helyre lehet állítani?
• A helyreállítás milyen úton kezdjük el? Gyógyszerrel, pihenéssel, mozgással, táplálkozással?
• Vagy egészen más irányba keressük a megoldást?
VÉLEMÉNYEM NEUROLÓGUSKÉNT
Én úgy gondolom, hogy nagyon érdekes ez a terület és érdemes ezzel foglalkoznunk, mert ha valóban az okot keressük meg és azt találjuk meg oknak, ami az OK, akkor megtaláljuk a megoldást is.
Ha valami teljesen más ok-okozati összefüggést fogalmazunk meg, akkor a megoldást is valami egészen más vonalon indítjuk el, akkor soha, de soha nem tudjuk kihozni magunkat a tünetekből, a problémából. Az ember pedig szeretne mihamarabb talpra állni az ingerlékenységből, kimerültségből, a testi tünetekből, fájdalomból.
Azt tapasztaltam, hogy a testi tünetekből teljes mértékben talpra lehet állni, de nagyon nagy támogatás és segítség kell abban, hogy a személynek legyen tudása arra, hogy milyen utat válasszon és hogyan végezze ezt el orvosi segítséggel.
Következő részben folytatás!
Ha hasznos volt ez a cikk, ossza meg barátaival!
Ha pedig segítségre van szüksége keressen bátran, hiszen ahol egészség van, minden van!
