Hétfő – Péntek: 09:00-17:00 ⇾ +36 70 366 74 24

 Kérdések és válaszok 

Emésztőrendszer
Candidiasis - létező betegség vagy csak üzlet?

Bővebben

Munkám során szinte naponta találkozom a candidiasis valós vagy vélt problémájával. A klinikai orvoslás
területén a mai napig nincs egységes álláspont ebben a témában. Az orvosok egy része gyakorlatilag nem létezőnek tekinti, ez a betegség szerintük az alternatív gyógyászati szemlélettel rendelkező gyógyítók és természetes alapú készítményeket, gyógytermékeket gyártók és forgalmazók jövedelmező üzlete. Ezért érdemes tisztázni, hogy valóban létező betegsége vagy csak üzlet? Divatos „járvány”, ami néhány év múlva lecseng? A kutatási eredmények és tapasztalatok alapján létező jelenségről van szó, ami a magyar embereket is érintő probléma.
Több Nyugat-európai országban és az Egyesült Államokban már Candida-centrumok állnak rendelkezésre a betegek felvilágosítására, gondozására.

Mi okozza a candidiasist?

A Candida az élesztőgombák egyik családja, amelyen belül számos különböző gombafajta létezik. A leggyakoribb a Candida albicans.
A Candida albicans egy sarjadzó, álfonalakat képező élesztőgombafajta, amely az egészséges ember nyálkahártyáján, bőrén és bélcsatornájában is megtalálható. A bélflóra része, itt folyamatosan verseng a hasznos, „jó” baktériumokkal a táplálékért. A Candida albicans elvileg ártalmatlan élesztőgomba. A normál bélflórában található Lactobacillus- és Bifidobacterium- kultúrák állandóan ellenőrzésük alatt tartják.
Az élesztőgombák részt vesznek a szervezetben képződő bomlástermékek hasznosításában. A Candida albicans ún. szaprofita, vagyis oxigénmentes környezetben szerves hulladékok bontását végzi. Ilyen értelemben nem sorolható be az egyértelműen káros vagy kórokozó fajok közé, hiszen része az egyensúly megtartását szolgáló, vitamintermelő és káros melléktermékek átalakítását célzó folyamatnak.
A Candida és egyéb élesztőgombák nem termelnek káros gombatoxinokat (szemben a penészgombáknál ismeretes rákkeltő, vese- és májkárosító mikotoxinok termelésével), – hiszen akkor semmi keresnivalójuk nem lenne az egészséges ember bőrén és nyálkahártyáin, főleg nem az egészséges bélflórában.
A Candida káros hatása a kóros mennyiségű elszaporodásával függ össze – toxikus koncentrációt elérő anyagcseretermékek halmozódnak fel, allergiát válthat ki.
Sajnos a gombás eredetű kórképek népbetegségekké váltak annak ellenére, hogy ezek a mikroorganizmusok a legártalmatlanabbak közé tartoznak a mikrobiológiában. Míg a vírusok és
baktériumok számos faja súlyos megbetegedéseket okoz, addig az élesztőgombák nem támadják direkt módon az élő sejteket.
Ezért is megdöbbentő, hogy a Candida élesztőgomba bekerült a leggyakoribb civilizációs betegségek csoportjai közé.
A Candida albicans – a normál bélflóra egyéb mikrobáihoz hasonlóan – az élet első hónapjaiban telepszik be a vastagbél régióba.
Az anyatejben nincs jelen, de a környezettel való érintkezés és a különböző tárgyak, játékok szájbavétele során bejut a csecsemő szervezetébe. Kiemelendő ilyenkor az anyatejes táplálás szerepe, hiszen az anyatejjel bejutó hasznos baktériumok képesek szabályozni, megakadályozni a gombák túlzott elszaporodását.
Csecsemőkorban a szájpenész okozója a Candida gomba.
A candidiasis kiindulópontja, amikor bizonyos környezeti hatásokra (pl. antibiotikum, stressz) csökken a bélrendszeri immunitás, így megindulhat a gombák elszaporodása. A továbbiakban a táplálkozás és az oxigénellátás döntően befolyásolja a folyamatot, ezért hangsúlyozni kell a candidiasis kialakulásának folyamatában az életvitel, táplálkozás szerepét.
A szakemberek nagy része valószínűleg azért nem foglalkozik behatóan a candidiasis kérdésével, mert hihetetlennek tartja, hogy egy ártalmatlan élesztőgombafaj betegséget okozzon.
Ugyanakkor a korszerű társadalom, a modernizáció, felgyorsult életritmus, gyógyszercentrikus orvoslás oly mértékben módosította szervezetünk működését, hogy az sok esetben már a legcsekélyebb ellenállásra is képtelenné vált.
A Candida albicans a bélflóra egészséges egyensúlyában megtalálja a maga helyét, és ez általában elégséges is neki.
Megbetegítő jellege egy érdekes tulajdonságából adódik: a „konkurencia” megfogyatkozásakor igen gyorsan felismeri a megüresedett helyek által felkínált lehetőséget, és gyorsan betölti a rendelkezésre álló teret. Egészséges szervezetben a Candida önmagában nem képes felborítani a meglévő stabil egyensúlyi állapotot, azonban a különféle hatásokra bekövetkező „jó” baktériumok számának csökkenésére igen
hamar saját telepeinek növelésével válaszol. Fokozatosan felőrli riválisait, akik egy határon túl már alulmaradnak a gombák nagymértékű szaporulatával szemben.
Candidiasis – létező betegség vagy csak üzlet?
A Candida albicans jó helyzetfelismerő képességének köszönheti „karrierjét”. Ez a gomba képes a leggyorsabban kihasználni a számára kínálkozó alkalmat, míg más mikrobák jóval lassabban ismerik fel a lehetőségeket. Természetesen ennek az is oka lehet, hogy az emberi szervezet elsősorban a baktériumok és vírusok ellen fegyverkezik fel, és a bélflóra tejsavbaktériumai is általában baktériumgátló antibiotikumokat termelnek. A gombák támadása váratlanul éri az immunrendszert, hiszen ilyen oldalról nem számít betegségokozó hatásra. Éppen ezért a gombák eleinte szinte ellenállás nélkül tudnak szaporodni.
A gombák több fronton támadják a szervezetet:
A testüregek nedves, megfelelő hőmérsékletű és oxigénben szegény „klímája” kedvez a gombatelepek kialakulásának.
A női szervezet anatómiai felépítettségéből adódóan a nemi és húgyúti szervek fertőződése indul meg a leghamarabb. A hüvely nyálkahártyáján eredetileg is megtalálható gombák megerősítést nyernek, és – megfelelő nyálkahártya immunitás hiányában – elindulnak a méh és petefészek irányába, kellemetlen tünetek kíséretében (folyás, nyilalló fájdalmak, görcsök). A húgycsövön keresztül a hólyagba is eljuthatnak, így idézhetik elő a fájdalmas hólyaghurutot.
A támadás másik vonala a bőrfelület, amelyen elszaporodva helyi (lokális) gombásodás indul meg. A szájban viszonylag ritkán jutnak uralomra a gombafajok (szájpenész szinte csak újszülötteknél, csecsemőknél fordul elő), viszont a szájüreg mikroflórájának megváltozását okozzák. Az orrnyálkahártyán
megtelepedő és szaporodó gombák az orrüregbe és arcüregbe juthatnak, s ott krónikus gyulladásokat okozhatnak.
A normálisan funkcionáló bélnyálkahártyán a gomba és anyagcseretermékei nem juthatnak át. Ha a bélfal
áteresztőképessége valamilyen oknál fogva (pl. antibiotikum, helytelen étrend, stressz stb.) megváltozik, és a bélnyálkahártya átjárhatóvá válik, a gombák felszívódhatnak, és bekerülhetnek a keringési rendszerbe, melynek segítségével gyakorlatilag szabadon utazhatnak a szervezet bármely részébe. Ez a jelenség az ún. szisztémás candidiasis. Ám a Candida sejteket az egészséges immunrendszer védelmi
sejtjei gyorsan és hatékonyan képesek a vérben inaktiválni, így megakadályozhatják a szisztémás gombás betegség kialakulását. A Candida túlszaporodásának, a bélfal-státusz megváltozásának, a vérben lévő belső védelmi rendszerek és a belső nyálkahártyák meggyengülésének egy időben kell jelen lennie
a kórfolyamat elindulásához.
Ha az ember influenzában, vagy más fertőző vírusos és bakteriális fertőzésben szenved, bizonyos mértékben belenyugszik abba, hogy szervezete egy kívülről érkező, jelentős megbetegítő hatású kórokozóval találkozott, amely maga alá gyűrte immunrendszerét. A candidiasis kérdésköre azonban
azért tanulságos és egyúttal drámai, mivel gyakorlatilag saját, ártalmatlannak gondolt „barátaink” belülről kiindulva támadják meg a „kenyéradó” gazdaszervezet védelmi vonalait. Mindezért nemcsak maga a Candida albicans marasztalható el, hanem az is, aki romboló munkájának teret engedett.

A betegség okai:

A candidiasis rohamos terjedéséért döntően az emberi tevékenység tehető felelőssé. Az emberi szervezet páratlan sajátossága, hogy hatékony öngyógyító és helyreállító belső mechanizmusai révén hosszú ideig képes tolerálni a visszaéléseket. A gombás fertőzések sem azonnal, hanem a külső és belső károsító tényezők évtizedekig tartó, immunrendszert felőrlő hatásaként álltak elő.

Széles spektrumú antibiotikumok
Az első antibiotikumok felfedezése óriási jelentőségű volt a XX.
század közepén. Azóta az antibiotikumok felhasználási területe folyamatosan szélesedett, és a mai korszerű orvostudomány egyik felbecsülhetetlen értékű gyógyító eszközévé vált. Az antibiotikumok hasznának méltatása mellett számos mellékhatás is napvilágra került. Az antibiotikumok egy részének (penicillin, tetracyclin, erythromycin) huzamosabb időn át tartó szedése károkat okozhat a bélflóra érzékeny mikrobiális egyensúlyában.
A kora gyermekkortól kezdve rendszeresen a szervezetbe jutó gyógyszerek a gyermek bélflórájának működését megzavarva emésztési és felszívódási zavarokat, krónikus bélbetegségeket és candidiasist is eredményezhetnek. A Candida-fertőzéssel küzdő betegek legnagyobb része gyermekkorától kezdve
gyakori antibiotikumos kezeléseken ment keresztül. Az állati eredetű termékekben szintén jelen lehetnek antibiotikumok, ebből adódóan a bélflóra-károsító hatás fennállhat.

Antibakteriális szerek
Az antibakteriális szappan vagy tusfürdő, kézfertőtlenítők kifejtik hatásukat az érintett területeken. Gombaellenes hatóanyagokat azonban csak ritkán tartalmaznak, így megindulhat a gombasejtek szaporodása. A lokális gombás betegségek (pl. körömágyban, fejbőrön, hajlatokban, nemi szervek
tájékán) gyakorisága ugrásszerűen megnövekedett az antibakteriális szerek elterjedésével. Tehát napi rendszerességgel olyan tisztálkodó- és fertőtlenítő szerek használata javasolt, amelyek meghagyják a természetes mikroflórát a bőrön.

Műszálas ruhaneműk
A nem természetes alapanyagokból készült fehérnemű, atléta és egyéb ruhanemű a bőr megfelelő szellőzésének hiánya folytán a gombák elszaporodásához vezethet.

Helytelen életvitel

  • helytelen táplálkozás – gyakorlatilag minden olyan ételféleség és étkezési szokás, amely a bélrendszeri immunfolyamatok hatékonyságát rontja, kedvez a gombák szaporodásának:
  • egyszerű szénhidrátok nagyobb aránya az étrendben (sütemények, fagylalt, cukorkák)
  • fehér liszt
  • rostszegény étrend
  • finomított, félkész ételek, melyeknek alacsony az antioxidánshatású és immunrendszert támogató vitamin- és ásványianyagtartalma (főleg C-, A-, E-vitamin, cink, szelén)
  • stressz – a stressz bélrendszeri és egyéb immunitást gyengítő hatása ma már széles körben ismert,
  • szabados életvitel, felszínes párkapcsolatok, gyakran változó partnerek. A Candida nemi úton gyorsan terjed!
  • fogamzásgátló tabletták – Ennek oka valószínűleg az, hogy ilyen készítmények szedésekor a sejtek cukorraktárai (glikogén) megnövekednek, és a gombák számára jobban hozzáférhetővé válnak.

Környezetszennyező anyagok
Az ipari üzemek és gépjárműmotorok égéstermékei gyengítik a szervezet védekezőképességét. Candidiasis szempontjából kockázatnövelő hatása van az ólomnak, higanynak, amalgámtöméseknek. Különböző kezelések, betegségek is nagyobb kockázatot jelentenek, mint pl. szteroidkezelés, kemoterápia, AIDS, sclerosis multiplex, cukorbetegség, daganatos betegségek.

A candidiasis tünetei
A candidiasis általában kétféle tünetcsoport által okoz szenvedést. Az egyik hátterében kimutatható elváltozások állnak, amelyeket minél hamarabb kezelni kell (pl. hólyaghurut, hüvelyi folyás, bélrendszeri puffadás stb.) A tünetek másik csoportja mögött nem mutatható ki semmilyen működésbeli zavar, sok
esetben ezek miatt képzelt betegnek minősítik a szenvedőt.
A következő tünetek hátterében állhat candidiasis:

  • nőgyógyászati panaszok (hüvelyfolyás, viszketés, gyulladás, alhasi görcsök, petefészek gyulladás, szabálytalan menstruáció)
  • szív- és keringési panaszok, az érrendszer megbetegedései
  • izom- és ízületi panaszok, reumatikus fájdalmak
  • légutak megbetegedései (pl. krónikus orr- és melléküreg gyulladás, asztma)
  • emésztési panaszok (fehér lerakódás a nyelven, puffadás, székrekedés, hasmenés, irritábilis bél szindróma, bélgyulladás, végbélviszketés)
  • allergiák és intoleranciák (allergiás bőr és nyálkahártyatünetek, szénanátha, ekcéma, ételallergiák)
  • urológiai panaszok (hólyaghurut és -gyulladás, vizeletürítéskor csípő érzés)
  • időnkénti erős bőrviszketés
  • szemproblémák (kettős látás, szikralátás, szemviszketés)
  • migrénes fejfájás és nyakmerevedés
  • fertőzések gyakoriságának növekedése
  • általános diszkomfort-érzés, betegségtudat, erős fáradtságérzés
  • lelki labilitás, hullámzó kedélyállapot, depresszió, emlékezetzavar, alvászavar

A candidiasis kísérő tünetei:

  • megnő az édességek, csokoládé, sör, bor, pezsgő és a kóla
    iránti vágy (a gombasejtek így hozzájutnak az éltető egyszerű
    cukrokhoz)
  • dohányfüsttel szemben hirtelen kialakuló erőteljes averzió
  • dohos, penészes, nedves, levegőtlen helyen előálló rosszullét

Természetesen candidiasisra csak akkor szabad gondolni, ha bizonyítottá válik, hogy az adott tünetek mögött nem áll egyéb kórkép, vagy az életmóddal összefüggő civilizációs ártalom. Egy-egy kórfolyamat mögött sokféle ok állhat, amelyek kizárása szükségszerű a helyes diagnózis felállításához. Hibás gondolkodásmód, ha minden tünetet azonnal a candida gombával hozunk összefüggésbe.
Candidiasisra olyan esetekben érdemes gyanakodni, ha évek óta krónikusan visszatérő, jellegzetes problémák állnak fenn, amelyekkel az orvostudomány a gyógyszeres tüneti kezelésen túl nem tud mit kezdeni.
Bár fontos alapelv, hogy nem szabad minden betegségért a gombákat felelőssé tenni, azonban van az éremnek egy másik oldala is: aki nem gondol a Candidára, nem is fogja felfedezni a betegséget akkor sem, ha valóban arról van szó.

A candidiasis kimutatása nem könnyű feladat. Általában váladékból, a kenetből és székletből
történő tenyésztéses eljárás jellemző. A Candida azonban az egészséges szervezetben is megtalálható,
így nehéz megállapítani, hogy kórosan elszaporodott-e a szervezetben, vagy csupán a természetesen jelen lévő gombák szaporodtak el a táptalajon. Legtöbbször az alternatív gyógyászat képviselői vállalják a candidiasis kimutatását, azonban a még nem kellően kiforrott mérési technikák pontatlansághoz vezethetnek. A kényelmes és gyors Candida-kimutató tesztek nagyobb hibalehetőséggel dolgoznak. Az elektro-akupunktúrás és biorezonancia elvén működő módszerek, a szivárványhártya-vizsgálat még kevésbé tekinthető biztonságosnak. A tudományos világban az egyik legnehezebb kérdést a mérési módszer megválasztása jelenti. A candidiasissal tudományos szinten foglalkozó orvosok egy része szerint az alternatív gyors módszerek többsége nem ad precíz, megbízható eredményt, de alkalmasak lehetnek a betegség meglétének becslésére és az állapot hozzávetőleges felmérésére.
Külföldön a szövettani és vérvizsgálatot (savóellenanyagmérés) tartják megbízhatónak. Hazánkban a bőrteszt, a székletminta-vizsgálat és a kenetből végzett tenyésztéses módszerek elfogadható eredményt adnak, azonban a candidiasis gyanúja esetén a vérvizsgálat elvégeztetése javasolt.
Fontos alapelv, hogy a beteg által tapasztalt kellemetlen jelenségek csak irányadók. Minden esetben klinikailag igazolt eredmények alapján alakítható ki a végleges diagnózis és a terápia. A candidiasis diagnosztizálása előtt természetesen mindig ki kell zárni az egyéb szervi elváltozásokat. Előfordulhat, hogy pl. az irritábilis bélszindróma, autoimmun betegség, rák, vagy egyéb kórkép jelentik az elsődleges okot, és a candidafertőzés másodlagos kórfolyamatként indul el.

KEZELÉS

A candidiasis kezelésének négy alapelve:
1.) A Candida táplálékainak jelentős csökkentése A gombasejtek működéséhez és szaporodásához
elengedhetetlenül szükséges a glükóz, vagyis szőlőcukor. A cukorforrások étrendi megvonása, valamint a szénhidrátforrások (kenyér, rizs, burgonya) korlátozása jelentős mértékben képes lassítani a gomba szaporodását.
A cukormentes és szénhidrátszegény étrend hatására az emberi szervezet a vércukorszint fenntartásához szükséges glükózt a zsiradékok átalakításával állítja elő, vagy a máj glikogénraktáraiból szabadítja fel. Így a gombák a „kiéheztetés” stádiumába kerülnek.
2.) Bélflóra-helyreállítás
A hasznos bélflóra visszatelepítésével gyakorlatilag elvágjuk az utánpótlás lehetőségét a szervezet belső részeibe jutó gombáktól, így azok meggyengülnek. Fontos tudni, hogy a megváltozott összetételű bélflóra önmagától nem képes helyreállni, tehát minden esetben külső segítségre van szükség. Már a kezelés kezdeti szakaszától be kell juttatni a bélflóra egyensúlyát biztosító tejsavbaktériumokat a
bélbe, hogy mihamarabb megkezdhessék a gombákat visszaszorító szabályozó munkát. Leginkább olyan
készítmény javasolt, mely a Lactobacillus és Bifidobacterium kultúrákat nagy mennyiségben tartalmazza (ennek mérőszáma a kolónia-egység, CFU), valamint ellenáll a gyomorsav maró hatásának, hogy a
baktériumkultúrák valóban lejussanak a vastagbélig.

A bélflóra helyreállításának része, hogy a kitágult vastagbélfodrokból eltávolításra kerüljenek a pangó
salakanyag-maradványok (méregtelenítés).
Ennek érdekében tanácsos néhány napos növényi alapanyagokból összeállított rostdús, nyers diéta, vagy léböjtkúra (napi 2-3 liter frissen készített nyers zöldséglé). Javasolt a béltisztító hatású gyógynövények fogyasztása is. E tekintetben jó tapasztalataim vannak az aloe vera lé fogyasztásával kapcsolatosan.
Természetesen az élesztőgombákat is tartalmazó kefír, savanyú káposzta, kovászos uborka ellenjavallt.
3.) Az immunitás megerősítése
A beteg szervezet csak úgy képes felvenni a harcot a Candida-telepekkel szemben, ha biztosítjuk a
hatékony védekezéshez szükséges fehérjéket, esszenciális zsírsavakat, C-, A-, E- vitamint, valamint
olyan nyomelemeket, mint a cink, szelén, mangán.
Természetesen megfelelő energiabevitelre is szükség van, azonban ezt elsősorban nem szénhidrátokból,
hanem olajos magvakból és hidegen sajtolt olíva vagy egyéb értékes olajfélék segítségével fedezhetjük.
A candidiasis kezelésének egyik gyenge láncszeme, hogy a beteg kénytelen lemondani számos élelmiszerről a javulás érdekében, azonban ez olyan tápanyaghiánnyal járhat, amely éppen a gyógyulás
ellen dolgozik. A megszorító étrend hiányosságai miatt a vitamin- illetve ásványianyag-komplettálásra
tudatosan ügyelni kell (C-vitamin, A-vitamin, E-vitamin, B12-vitamin, vas, kálcium, cink, szelén, mangán).
Hasznos a gabonacsírák fogyasztása, mivel kiemelkedő antioxidáns és immunerősítő hatóanyagokat
tartalmaznak. Az italok területén a gyógyteák, az ásványvíz és a szójaalapú italporok fogadhatók el a
diétában.
Az étrenden kívül az immunerősítő életmódbeli elvek alkalmazása javasolt: rendszeres testmozgás,
váltóvizes fürdő, éjfél előtti alvási idő növelése, oxigenizáció növelése (a gombafajok az oxigéndús
környezetet kevésbé tolerálják) – megfelelő szellőztetés, helyes légzéstechnika (hasi légzés).
4.) Célzatos gombapusztítás
A gombás betegség kezelése során bevezethetők gyógyszerek és természetes alapanyagú
hatóanyagok is. A gombaölő gyógyszereket csak orvos írhatja fel, és alkalmazásukkor mellékhatásokra is számítani lehet (pl. máj- és veseműködési zavar). Ha egy gombaölő szert túl hosszú ideig alkalmazunk, előfordulhat, hogy a gomba rezisztenssé válva még gyorsabb szaporodásnak indul.
A természetes gombaölő hatású anyagok között elsőként a fokhagyma1 említhető, melynek darabjait rágás nélkül érdemes lenyelni. Ugyanis, ha a fokhagymát elkaparjuk vagy szétnyomjuk, az értékes,
allicinben gazdag fokhagymaolaj még a vékonybél utolsó szakaszára való eljutás előtt felszívódik, így a
bélflóráig nem jut el, és nem tudja kifejteni gombaölő hatását. Ezért előnyös a fokhagymát étrend-kiegészítő formájában fogyasztani.
Az aloé régóta ismert, mikrobaellenes hatású növény, amelynek szintén helye van a candidiasis elleni diétában.
A berberin nevű alkaloidát tartalmazó aranypecsét (goldenseal) véd a Candida túlszaporodása ellen és
normalizálja a bélflórát.
A citrusmag-kivonatok szintén általánosan használt és hatékony szerek.
Az olívalevél-kivonatot hosszú ideje használják lázcsillapításra, ill. vírusok, gombák és baktériumok által okozott fertőzések kezelésére.
A kasvirág (Echinacea) az immunrendszer fehérvérsejtjeinek stimulálása útján fejti ki jótékony hatását.
A cayenne paprika , a torma a hasznos illóanyagokat tartalmazó zöldségfélék családjába tartoznak, erős gombapusztítók.
A szegfűszeg és a gyömbér szintén természetes gombaölő hatóanyagok forrásai, fogyasztásuk tea formájában is ajánlható.
A gyümölcsökben lévő antioxidáns hatású polifenolok és izoflavonoidok előnyösen befolyásolják az
emberi szervezetet a gombákkal szembeni harc folyamán, tehát ezek is hasznos kiegészítői lehetnek a kezelésnek.
A candidiasis kezelésekor tehát négy fő oldalról gyengítjük a gombákat. Jelentősen megszorítjuk
tápanyagforrásaikat, elvágjuk az utánpótlásukat, megerősítjük a szervezet védelmi bázisait, valamint megfelelő szerekkel célzottan írtjuk a gombatelepeket. Mivel az élesztőgombák még nem tettek szert kiemelkedő ellenállóképességre, így e több frontos támadás gyakorlatilag kapitulációra készteti a betolakodókat. A kezelések szisztematikus végrehajtásával, ezenkívül önuralommal és sok türelemmel a gombák jelentős része elpusztul, s a szervezet visszanyerheti egészséges működését.

Szabóné dr. Szántó Renáta
belgyógyász- homeopata orvos
Eagle manager

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!

Jelöld ki, hogy miről szeretnél hírlevelet kapni: