A jelentős B12-vitaminhiány tünetei, mint a vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) és a vissza nem
fordítható idegbántalom (neuropátia), már régóta ismertek. Mára a klasszikus tüneteket még nem okozó hiányról is egyre több ismerettel rendelkezünk. Ez alapja lehet olyan krónikus állapotok kialakulásának, amik az egyre hosszabbodó átlagéletkor mellett az időskori életminőség romlását okozhatják.

A B-vitamin-csoport fontos tagja a folsav. Alapvető szerepet játszik a sejten belüli anyagcsere-folyamatokban, különös tekintettel a DNS-láncot felépítő molekulák képzésére.
Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a várandósság alatti folsavbevitel csökkenti az idegcső-záródási rendellenességek, például a nyitott gerinc kialakulását. A tervezett másállapot előtt egy hónappal már célszerű elkezdeni a folsav szedését, hiszen az idegcső-záródási rendellenességek a terhesség egészen korai időszakában alakulnak ki. Agyhiány a 23. napig, nyitott gerinc a 25. napig jöhet létre, vagyis a terhesség első három-négy hete alatt, amikor sok nő még nem is gyanakszik másállapotra.

A folsav felszívódását gátló bélbetegségek, egyes daganatellenes szerek és baktériumellenes gyógyszerek
folsavhiány kialakulásához vezethetnek. Ennek következtében elsősorban vérszegénység alakul ki, amely nem azonos a B12-vitamin hiánya következtében kialakuló anémiával. Ugyanilyen folsavhiányos vérszegénység alakulhat ki kecsketej tartós fogyasztása esetén. A folsav nevét a latin „folium” szó után
kapta, melynek jelentése: levél. Ennek oka az, hogy a folsav elsődleges forrásai a leveles zöldségek. A folsav felszívódása étrend-kiegészítőből azonban jobb, mint természetes forrásokból. A sejtekbe történő felvételéhez és raktározásához B12-vitamin szükséges.

A B12-vitamin két fontos enzim elengedhetetlen összetevője. A metionin szintáz és a metilmalonil–
CoA mutáz enzimek központi szerepet játszanak az elágazó szénláncú aminosavak és a páratlan szénatomszámú hosszú zsírsavak anyagcseréjében. A B12 koenzim hiányában – a két enzim lecsökkent működése eredményeként – megemelkedik a metilmalonsav- és homocisztein-szint. Ennek következményeként emelkedik az össz-koleszterinszint is. A B12-hiány további fontos következménye a sejten belüli metilációs folyamatokban kialakuló zavar: ez érinti a setjhártyákat felépítő foszfolipid, az ingerületátvivő anyagok, a biogén aminok, a DNS és RNS, illetve az idegpályákat ölelő myelin bázikus
fehérjéinek képzését is.

A sejtekben zajló alapvető folyamatokat a folsav és a B12-vitaminszint együttes alakulása is nagymértékben befolyásolhatja. B12-hiány esetében hiába áll rendelkezésre elegendő folsav. A B12 hiánya miatt a sejtek megfelelő mennyiségű folsav ellenére is folsavhiánnyal küzdenek. A DNS-szintézis megáll, ami elsősorban a leggyorsabban osztódó sejtek esetében okoz tünetet: a csontvelőben zajló vörösvértestképzés átalakuláson megy át, és végső soron kialakulhat a vészes (perniciózus) vérszegénység. A B12 pótlás-hatására a metionin szintáz enzim aktiválódik, és a folsav-anyagcsere normalizálódik.

A folsavhiány és a metilációs folyamat zavara számos tünetet okozhat: fáradtság, nyugtalanság,
csüggetegség, szorongás, alvászavar, az életöröm hiánya, szórakozottság, emlékezetgyöngeség, emésztési zavarok, nyelvgyulladás, gyulladás az ajkak nyálkahártyáján, korai őszülés.
A B12-vitamin felszívódása összetett folyamat, ami nagymértékben függ az emésztőrendszer
állapotától, működésétől. Az életkor előrehaladtával a B12-vitamin felszívódásának hatékonysága csökken.
Vegetáriánusoknál lényegesen gyakoribb a B12- vitaminhiány – már fiatal életkorban is –, hiszen ezt
a vitamint jellemzően állati eredetű tápanyagok tartalmazzák. A táplálékban előforduló B12 erős
fehérjekötésben található, melynek szétbontásához egészséges emésztési folyamatokra, megfelelő
mennyiségű emésztő enzimre van szükség. A szabad B12 egy gyomorban termelődő fehérjéhez kötődik, majd a patkóbélben hozzákapcsolódik az ún. Intrinsic Factor.
Ez a B12-IF komplex képes arra – megfelelő mennyiségű kalcium jelenlétében –, hogy felszívódjon a vékonybélben.

Megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal alacsony B12- szintet találtak vegetáriánusoknál, időseknél, B12-
felszívódási zavar esetén, időskori szellemi hanyatlás állapotában, preszenilis demenciák esetében, mint
amilyen az Alzheimer kór.
Sokat beszéltünk már a szervezetben mindig jelenlévő homociszteinszint túlzott megemelkedésének káros hatásairól. Azok, akiknek homociszteinszintje öröklött, genetikus ok miatt emelkedett, gyakrabban betegszenek meg szív- és érrendszeri betegségekben. B12-vitaminhiány okozta homocisztein-szintemelkedés hatására is megnő ezen betegségcsoport kialakulásának kockázata.
A B12-vitamin jelentős mértékű szájon át történő pótlása nagymértékben csökkentette a stroke kockázatát olyan betegeknél, akiknek a vizsgálat kezdetén alacsony volt az aktív B12-, és magas a homocisztein-szintjük. Más tanulmányok szerint a B12 és folsav kombinált alkalmazása javította a szív koszorús ereinek keringését.

Az emelkedett homociszteinszint évek óta az Alzheimer betegség diagnosztikai kritériumai között szerepel.
Számos vizsgálat igazolta, hogy azoknál a személyeknél, akiknél a negyvenes-ötvenes életkorukban alacsonyabb az aktív B12 szintje és emelkedett a homociszteiné, jelentősen megnő az elbutulás (demencia), így az Alzheimer betegség kialakulásának az esélye is. Ha a homociszteinszintet egy meghatározott érték alá sikerült csökkenteni, például szájon át adott B12-vitaminnal, úgy a
demencia kialakulásának kockázata 22%-kal csökkenthető volt. Nagyon fontos az a felismerés is, hogy az időskori depressziós állapot is igen jól reagál a B12-vitamin szájon át történő pótlására.
Alacsony B12 érték esetén nő a csonttörés kockázata is, ami B12 pótlásával kivédhető. Shumin M. Zhang és kollégái, a Harvard Medical School munkatársai több mint hét éven keresztül vizsgáltak 5442, 42 évesnél idősebb nőt. A B6-, B12-vitamint és folsavat kapó 65 éven felüli nők körében egy negyeddel kevesebb volt a rákos, 38 százalékkal a mellrákos esetek száma.

A 2-es típusú cukorbetegségben alkalmazott metformin tartalmú gyógyszerek tartós szedése B12 felszívódási zavart okozhat. Nem megfelelő B12-folsav pótlás esetén a vitaminhiány következtében megnő az idegi bántalmak, a neuropathiás szövődmény kialakulásának kockázata, vagy a már meglévő szövődmény súlyosbodása következhet be.

A B12 legnagyobb részben a májban tárolódik. Hiánya évek, esetleg évtizedek alatt alakulhat ki, és a hiány megszüntetése is hosszabb időt igényel. Számos tanulmány igazolta, hogy a hiány szájon át, nagymennyiségű B12-vel való pótlása hosszútávon eredményesebb, mint az injekció formájában
történő B12 gyógyszerbevitel.
A táplálékkal bevitt B12-vitamin és folsav felszívódásához fontos a gyomor és bélrendszer megfelelő állapota. Ezt támogathatjuk a magas rost-tartalma révén tisztító hatású, bioaktív hatóanyagai révén sejttápláló aloe verával. A bélnyálkahártya és a bélbolyhok optimális felépülését támogatja a béta-karotin és a természetes E-vitamin. Az emésztés, a vastagbél – és ezen keresztül az immunrendszer – jó működésének alapvető feltétele a megfelelő bélflóra. A hasznos bélbaktériumok optimális arányának megtartásához időről időre szükséges – egészséges gyomor-bél rendszer esetén is – a bélflóra több hasznos bélbaktérium törzset, magas csíraszámban tartalmazó probiotikumokkal való
támogatása.
A szájon át, étrend-kiegészítő formában bevihető B12 szabad formában van jelen, ezért ennek felszívódásához nem szükséges az erőteljesen működő gyomor-emésztés. Folsav és B12-vitamin pótlása szükséges könnyen felszívódó étrend-kiegészítő formájában, tervezett teherbeesés előtt, és a terhesség legalább első három hónapjában. Kifejezetten ajánlott kecsketej tartós fogyasztásakor, meghatározott
gyógyszerek szedésekor, bélbetegség, májbetegség, idegrendszeri betegség esetén valamint idős életkorban.

Dr. Hocsi Mária
csecsemő-és gyermekgyógyász
szakorvos, diabetológus
manager