Nézzük meg, Selye professzor kutatásai milyen eredményeket adtak a világnak, és hogyan használhatjuk mi ezt a mindennapjainkban.
A professzor azt mondta, hogy azt az állapotot tekintjük stressz szindrómának (tünetcsoportnak), amikor egy behatásra, tehát stresszorra adott válaszok az általános alkalmazkodási tünetegyüttesként nyilvánulnak meg.
Erre az állapotra 4 szervünk reagál egy változással. Kialakul a mellékvese ingerülete, a nyirokszerv (immunrendszer) zsugorodik, a gyomorban és bélrendszerben fekélyek jelennek meg, a testsúly csökken és a szervezet vegyi összetétele eltolódik. Nézzük meg, mi az, hogy stresszor, milyen behatást tekinthetünk annak.
MI TÖRTÉNIK A TESTÜNKBEN STRESSZ KÖZBEN?
1. A külső behatások, ilyen például az időjárás változás, a hőmérséklet, páratartalom változása. Az oxigénhiány a magas hegyekben például vagy a levegőszennyezés. A testünket ért sérüléseket, ütéseket, sebeket vagy szorító ruhákat szintén stresszorként éli meg a testünk. De nagyon zavaró a nagy zaj, a sok ember, a zsúfoltság ami hatással lehet ránk. A fertőzések, és azzal járó betegségek, a táplálkozás megváltozása is jelentős terhelést ad nekünk.
Figyelem! Selye professzor szerint stresszorként tekinthetünk a narkotikumokra, tehát a nyugtatók, altatók rendszeres használata is stressz szindrómát okoz! Ugyanígy a kábítószerek és az alkohol. Tehát ez váltja ki a szervezetünkben az elváltozást, nem ez kezeli!
2. A testünkben elváltozást okozhat különböző belső élmények vagy érzések, ilyen például a felgyorsult élet okozta pörgés, a mobiltelefonok világa, a rengeteg információs csatorna, a határidők, mind kiválthatják a stressz szindróma tüneteit.
Abban az esetben, ha elindul a “ stressz szindróma” ennek 3 szakaszát figyelhetjük meg.
a) Van egy hirtelen behatásra reagáló testi állapot: a vészreakció. A test reagál arra, ha valamilyen káros hatás érte és elkezdi helyreállítani ezt az állapotot. A testünket érő ingerrel szemben – mint pl, amikor gyorsan el kellett futnunk egy csaholó kutya elől – pár perc futás után megpihenünk, regenerálódunk, eszünk, iszunk és teljes mértékben helyreáll az egyensúly. Sajnos a mindennapi életben ritkán van olyan helyzet, amikor csak ennyi stressz ér minket vagy ennyi behatás.
b) A szervezetünket a mindennapi életben folyamatosan elérik a stresszorrok, és az adaptáció szakaszában szervezetünk dolgozik azon, hogy teljesen helyreállítsa, vagy legalábbis biztosítsa a test működését. Milyen tünetek jelzik, hogy tartósan fennáll olyan behatás, mely túlterheli a testet, és nem tud teljesen regenerálódni? Az olyanok, mint például: az emésztési zavarok, különböző légúti tünetek, hormonális változások, a gyakori vizelés, a gyakori gyulladás, különböző remegés, hideg kezek, hideg lábak, a fáradékonyság, a kimerültség érzése és erre jön az alvászavar, feszültség, robbanékonyság, hangulati zavarok is. Ezek mind az adaptációs szakasz tünetei.
c) A harmadik szakasz a tartós kimerülés állapota. Itt már egyértelmű, orvosilag kimutatható testi elváltozásokat figyelünk meg, és mutatunk ki. Legtöbbször ebben a szakaszban kerülnek az emberek orvoshoz.
Hogyan előzhető meg az, hogy a tartós kimerülés állapotába kerüljünk? Visszafordítható tünetcsoportról van szó? Ezekre a kérdésekre válaszolok a következőkben!
Amennyiben hasznos volt ez a cikk, ossza meg Barátaival!
Munkacsoportunk szakemberei mentorként segítenek Önnek megtalálni a tünetek okát és valóban kezelni azokat.
Mert a cél: “Ahol egészség van minden van.”
_______________________________
Dr. Fábián Mária
neurológus szakorvos
egészség szakértő
_______________________________
